2010. november 6., szombat

Herta Müller: Lélegzethinta
Még a Könyvhéten vettem nyáron, aztán mostanáig halasztgattam a nem túl szívderítő történetet. Tetszett, bár helyenként szó szerint a gyomrom forgott a lágerbeli élet körülményeitől. A vége pedig annyira adja magát, azzal együtt hogy felfoghatatlan: nincs élet a láger után, kétségbeesés, ha 5 év után menni kell "otthonról".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése