2010. április 29., csütörtök

Michelle Richmond: Úgysem ismered 3/4
Krimi, de nem annyira ponyva mint az előző könyve. (A köd éve-vicces, hogy van egy utalás benne erre a könyvre, az egyik könyvesbolt a köd témája köré gyűjt könyveket, és nem cím szerint, de ezt is megemlíti.) Felejthető, de egyszer jó volt, olyan taknyos fejjel amim most van, úgysem fogadtam volna be magasröptű irodalmat.

2010. április 24., szombat

Ranschburg Jenő: Kis gyerek...kis gond?
A gyereknevelési könyveknek mindig úgy állok neki, hogy namost majd megtudom a tutit. De ebben a könyven is jobban érdekeltek a kérdések (hogy nem egyedi, hogy M hisztis, szófogadatlan stb), a válaszokat a könyv felétől már én is meg tudtam volna adni. Elméletben szép elképzelések, de nem működnek- nálam. A könyv felénél M-t már a Gyógyped.Intézetbe vittem volna autizmus-kivizsgálásra, de B lehűtött. Remélem igaza van. Mármint eszembe nem jut, hogy M autista, csak az autizmus széles spektrumán azért néha ott van a viselkedése.

2010. április 21., szerda

Jodi Picoult: Törékeny 4
Mivel az összes könyvét olvastam, ez már egy kicsit egymásra hajazás a topon. A könyvek szerkezete mindig totál egyforma, de a baj ezzel a könyvvel inkább az, hogy az alapkonfliktus nekem hiteltelen. Ahogy a főszereplő csaj is. Azért olvastatja magát, de felejthető. Ja és amiről nem az író tehet: a magyar kiadás egyszerűen hemzseg a nyomtatási hibáktól, silány minőség. Állati idegesítő volt így olvasni, minden 5 oldalra jutott egy hiba.

2010. április 17., szombat

Eva Menasse: Vienna 3/4
Zsidó-öntudat boncolgatása, kissé nehezen érthető, mert nem neveket használ, kizárólag rokonsági fokokat, így illeti a szereplőket. E a nekem öncélúnak tűnő írói fogás zavart és nehézkességet okoz. Enélkül élvezhetőbb lenne az egész könyv- így kb. a 100. oldalig szenvedtem, onnan állt össze igazán a kép. Mindenesetre aktuális téma az én életemben is.

2010. április 6., kedd

Bacher Iván: Ruccanások 3/4
Bár a könyvnek egy nagy része benne van a most megjelent Világörökség c. kötetben (amin jót dühöngtem már akkor is), azért alapjában tetszett. Főleg Róma és Szlovákia leírása, mivel ezeket ismerem személyesen. Bár az író szerint ahogy én megyek/mentem ezekre a helyekre, az totál értelmetlen. Nem épültem be a helyiek közé, nem ittam az összes kocsmájukban és nem mentem vissza mindenhová többször. Azért jó volt mindenütt.

2010. április 3., szombat

Bacher Iván: Vendégkönyv 3/4
Vendégtípusok vicces és komoly felsorolása. Szeretem, ahogy ír, ahogy forgatja a szavakat.